Sziget 2008 beszámoló második rész.
Pénteken egész nap ittunk, hogy az esti koncertekre megfelelő hangulatba kerüljünk. Máté miután éppen a szarról (mi másról) témáztunk hirtelen kijelentette: A szarról jut eszembe: Geci! Ezek után egy gecis történet következett, de az hogy neki miért a szarról jutott eszébe azt nem is akarom megtudni. A Lopunk koncerten már igen vidámak voltunk, ráadásul ötvenes tetőtől talpig Sex Pistolsba öltözött emberek behívtak minket egy vidám cigire. Tipikusan olyan arcoknak tüntek akik hétköznap a BKV vezérigazgatói, vagy MÁV szakszervezeti vezetők és most kijöttek mulatni ifjúkoruk zenéjére. A Sex Pistols elött egy kis rummal alpoztunk a sátornál ahol elfogyasztottuk Charmo ottfelejtett sajtos péksüteményeit ami akkor nagyon jól esett ezért meg is írtam neki sms-ben hogy "Finom a sajtos gecid!" amit ő nem igazán tudott hová tenni. A pistolson aztán heves kétszemélyes pogózásba kezdtünk Alphával aminek az lett a vége, hogy ő el akart gáncsolni én meg letéptem a fél nadrágszárát. Csoda hogy ezek után nem akart velem Mátyás Attila Band-re jönni?!
Szombaton kimentünk az Auchanba ebédelni és lepasszolni azt a telefont amit én péntek hajnalban találtam és közben megkerült a gazdája aki sörökben fejezte ki a háláját. Rohadtra büszke voltam magamra hiszen én még nem találtam a héten semmit, bezzeg Charmó vagy kétezer forintot, a Máté is több százast meg néhány eurót. Én rögtön telefonnal nyitottam. A sörök és az ebéd után nekiláttunk keményen fröccsözni a parkolóban ahol Alphával megpróbáltuk felidézni a Picsa Embertelen Nyár című slágerét, de csak az 1234basszátok meg-ig jutottunk.
Beszédbe elegyedtünk 3 olasz sráccal akik megtapasztalták, hogy milyen az igazi magyar valóság, mikor két cigány kissé erőszakosan akart tarhálni és mi nam akartunk adni nekik.Ebből hajszál híján verekedés lett, de aztán végül 140 forinttal és két szál cigivel beérték.
Befelé menet a Mátéval összeismerkedtünk 3 csajjal akikek aztán magunkal hurcibáltunk is itattunk több koncerten át több kevesebb sikerrel, de végül rám maradt mind a három és végzetemre rávettek, hogy menjük el a Magic Mirror-ba. Ez a helyi Not Café, amit eddig messzire elkerültem. Befelé menet már megfogta valaki a seggem és mikor ezután menekülőre fogtam kifelé mégegyszer. Ezt a helyet messzire kerüljétek el! Reggel fél 8kor még talpon voltam. Ilyenkor lehet aztán a szép példányokat látni rozsomákból. Láttam egyet aki teljesen fekete szemeteszsákból készült ruhadarabokba volt öltözve, mellette meg ment a barátja akinek a feje volt betekerve vastag szigetelőszalaggal, hogy csak a szemei voltak ki.
Vasárnap a Tankcsapda beállásra keltem 11kor, meg arra, hogy a Gergő a sátram elött alszik. Ez is szép nap lesz gondoltam. Délelött még egy kicsit gitároztunk valami taggal akinek nem volt ki a négy kereke, de aztán keményen inni kezdtünk a Gergővel, mert a többiek leszakadtak, ki koncertre (Alpha), ki pockolni (Máté). Rá is mentünk rendesen a 300 forintos Soproni 1895-re a csónakházban, aztán Tankcsapdán ettünk tejfölös kenyeret amit a Gergő nőismerőse hozott nekünk. Ezek után egyre erősödött bennünk az érzés, hogy be kéne tépni. El is kezdtük vadászni a helyet és a társaságot, hogy hol fognak minket behívni, de semmi nem jött össze. Ezek után kinéztünk valami jamaikai bandát a világzenei szinpandon, mondván ott biztos lesz. Találtunk is ilyen feka dílereket aki meglepően alkuképes volt és be is ruháztunk egy g-re 2000-ért. Visszamentünk a sátorhoz, hogy megtekerjük és zabáljunk tejfölös kenyeret. A sátornál az első cigi után látjuk ám, hogy a Máté sátrában heves pockolás zajlik. Remek ötlettől vezérelve egy faszt rajzoltunk hát a bejáratra tejföllel, aztán a Jatéba mentünk további cigikre. A végén örültem hogy vissza tudok botorkálni a sátramhoz és éppen nem pockolnak benne vadidegenek.
